Vagyis ha minden megváltozik, akkor mi magunk is akaratlanul változunk. Sok mindent a fizikai valóság formál át, de rengeteg dolog a virtuális valóság felől értelmeződik újra. Azt tapasztaljuk például március óta, hogy azok a szokásaink is módosulnak, amelyek az anyanyelv használata és megőrzése köré csoportosulnak. A külföldön élő magyarok összességében többet használják a magyar nyelvet a karantén alatt azáltal is, hogy nagyobb lehetőségük van most a magyarul zajló online eseményekbe bekapcsolódni, hiszen a szervezések nem álltak le, csak átalakultak. Lényegében mostanra mondhatjuk el teljes bizonyossággal, hogy bárhol tartózkodunk ideiglenesen vagy tartósan fizikálisan, végre valóban mindannyiunknak egyenlő esélye van ugyanabban a magyar anyanyelvet kiemelten fontosnak tartó virtuális térben együtt lenni,  együtt tanulni,  együtt fejlődni. Kezdjük megérteni a “globális” szó valódi jelentését a magyar nyelvre vonatkozóan is, lassan megtanuljuk valóban értékelni azt a közös élményt, hogy létezik globális magyar közösség. Ahogy erről már korábban beszámoltunk, pontosan ennek a folyamatnak a részeként elindult júliusban a Lélekbúvárok kultúrák között virtuális beszélgetés-sorozatunk magyarul, amelynek célja a tabuk nélküli szabad véleménynyilvánítás és a szakértők általi független kritikai gondolkodásmód terjesztése kifejezetten magyar nyelven, előtérbe helyezve a külföldön élő és alkotó magyar szakemberek látásmódját is. Nagy örömünkre azóta is töretlen a sikere, több ezren követik a világ minden táján, Barcelonától Tokióig,  Kenyától Baliig, Montreáltól Buenos Aires-ig. Az eddigi legnagyobb nézettsége természetesen az emigráció kérdését kiveséző beszélgetésnek volt. Erről külön blogban is értekeztünk.

De miért is fontos az, hogy tudjunk “globálisan” beszélgetni, gondolkodni magyarul a legaktuálisabb témákról, mint rasszizmus, antiszemitizmus, kirekesztés, homofóbia, feminizmus vagy akár a legutóbbi témánk, a szexuális szabadság és önismeret? A válasz mindenkinél egyéni és akár egyedi is lehet. Egyetlen dolgot viszont biztosan képes tudatossá tenni. Azt, hogy ezek a felvetett kérdések mindenkié, ahogy a válaszok is. Ugyanis az anyanyelven gyakorolt önismereti munka, mindannyiunk alapjoga, melyet ezekkel a beszélgésekkel is sikerül gyakorolni. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy például egy Magyarországon aktuálisan megjelenő, a társadalmi érzékenységre nevelő magyar mesekönyv körül milyen hazai, ugyanakkor milyen globális párbeszéd tud kialakulni, illetve egyik hogyan hat a másikra, pontosan azért is, mert az anyanyelven zajlik a vita. Lehet ez Budapesten vagy egy globális virtuális térben New York-tól Iowa City-n át Budapestig. A Meseország mindenkié c. mesekönyvről van szó, amely meglehetősen nagy port kavart a saját hazájában, legfőképpen azt reprezentálva, hogy a “mindenkié” szó jelentését mennyire meghatározhatja a társadalmi normák torzulása, illetve mekkora szükség lehet ilyen esetben a nemzetközi hangra is. A magyarországi botrány kapcsán Szalóki Ági véleményét olvashatjátok itt. 

Eltelt több, mint egy hónap a mesekönyv körüli heves szakmai és társadalmi vita óta, amelynek következtében ma már három mese hanganyag formájában is elérhető, amely nagy öröm azoknak, akik ténylegesen nem Magyarországon élnek.  Elsőre ugyanis sokkal nagyobb empátiával reagáltak ők ennek a kiadványnak a megjelenésére, mint azok, akiknek valóban utána kellett olvasni, hogy mit is jelent a másság elfogadása és a kirekesztettség megértése elsősorban felnőttként. Hiszen ez ma Magyarországon inkább tabutéma, mint “kötelező” társadalmi szolidaritás. Pedig mint az első lépés, önmagunk megismerése, mindig feltétele annak, hogy aztán mit és hogyan olvasunk vagy hallgatunk a gyermekeikkel együtt. Abban pedig, hogy ezek a mesék hogyan lesznek mindenkié, sokat jelent az, ahogy felolvassák őket a magyar szinészek. Itt meghallgatható a három mese.

A Lélekbúvárok kultúrák között virtuális beszélgetés-sorozatunk Szexuális szabadság és önismeret témában szintén bőven kitér erre a kérdésre, hiszen az egyik vendég, akivel beszélgetünk, Borgos Anna, pszichológus, nőtörténettel foglalkozó kutató, a Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet munkatársa, akinek rengeteg köze van többek között ennek a mesekönyvnek a megjelenéséhez is. A beszélgetés teljes egészében megtekinthető az alábbi Youtube videón, amelyben több nézőpontból azt járjuk körül, hogy miért elengedhetetlen az ember pszichoszexuális fejlődésének megértése, majd az erről való tabuk nélküli szabad gondolkodás és beszéd, vagy beszélgetés egymással akár országhatárokon túl is. Mondjuk például azért, hogy könnyebben elfogadjuk azt is egyben, hogy az önismeret nem egy kiváltság, de lehet mindenkié.

Ha a többi beszélgetésre is kiváncsiak vagytok, kövessetek minket az Absolute Movement LANT Mozgalom Facebook a oldalunkon és iratkozzatok fel Youtube csatornánkra: AbsoLUTE Movement HUN.

Zsédely Tímea