Tudtad?

Én sem. Valahogy Magyarországon a kétnyelvűségnek nincs nagy szakirodalma, kultusza, rajongótábora. Gyorsan rákerestem az interneten és sok olyan témájú cikk jött fel magyarul, ami azt boncolgatja, hogy a kétnyelvű gyerekek később kezdenek beszélni, bizonytalanabb a beszédfejlődésük és nehéz biztosítani számukra a kiegyensúlyozott nyelvi fejlesztést. Ez nem éppen az, amitől megjönne a kedvem gyermekem kétnyelvű neveléséhez. A kétnyelvűség pozitív hatásairól elsőre nem találtam információt, pedig hosszan lehetne sorolni a kétnyelvűség mellett is az érveket. Akár külföldön anyanyelvmegőrzésről, akár Magyarországon élve egy második nyelv korai elsajátításáról legyen szó.

Magyarországon még szakértők is nyíltan vallják, hogy nem szükséges a kicsiket korán nyelvekre tanítani, holott tény, hogy akkor tudunk akcentus nélkül idegen nyelvet elsajátítani, ha azt elég korán kezdjük. A szókártyák káros hatásáról is tartott már nekem kiselőadást egy anyuka, akinek megmutattam, hogy gyermekemmel hogyan tanultunk új szavakat. Mintha minden, ami új, ellenállásra számíthatna itthon. Ezt mondjuk a SzóKiMondóka népszerűsítése során is érzem, de kárpótol a sok pozitív visszajelzés, a folyamatos megrendelések, a pozitív vásárlói vélemények. A kétnyelvűség témáját kutatva találtam végül jó pár pozitív cikket, oldalt, bejegyzést, amiket szeretnék most megosztani veletek. Elsőre a címében nem éppen vonzó, de mondanivalójában mindenért kárpótló cikket emelném ki. Sok gyakorlati példát hoz arra, hogyan alkalmazd a mindennapokban, társaságban, családi összejövetelek során a kommunikációt gyermekeddel: Segítség, kétnyelvű a gyerekem! 

Míg külföldön azért küzdenek a szülők, hogy a befogadó ország nyelve mellett a magyar is megmaradjon, itthon sokan irigylik a külföldön élő, így természetesen kétnyelvű gyerekeket. “De jó neked, hogy a gyerekeid kétnyelvűek!” – hallom sokat itthon. Nem vagy kizárva itthon élve sem a kétnyelvűség pozitív hatásaiból, ehhez megerősítést adhat az alábbi oldal. 

Végül a téma neves magyar szakértőjének, Csiszár Ritának az írását emelném ki, aki kitér a kétnyelvűség pozitív hatásaira: kommunikációs előnyök, rokonokkal való kapcsolattartás, másként gondolkodás képessége, empátia, kreativitás, rugalmasság. Rita azt is hangsúlyozza, hogy átlag 30%-ban kell biztosítani a nem többségi nyelv használatát idegenben ahhoz, hogy megmaradjon a nyelvhasználat és biztosított legyen a fejlődés. Fontos tehát, hogy segítségül hívd a magyar meséket, könyveket, filmeket vagy diafilmet, a rokonokkal való kapcsolattartást és a külföldi magyar közösségeket ahhoz, hogy meglegyen az a bizonyos 30%.

Rita könyvét melegen ajánlom mindenkinek, aki a téma iránt érdeklődik.

Idegen nyelven számos könyv íródott erről, amiről angol nyelven itt olvashatsz összefoglalót.

A témában íródott SzóKiMondóka cikkeket pedig itt találod meg összegyűjtve. 

Írd meg nekünk a témával kapcsolatos kérdéseidet, meglátásaidat!

Köszönjük!

2018-10-28T17:52:00+00:00